ZORRÓ
Sziasztok! Zorró vagyok, 10 hónapos, ivartalanított, jó természetű középtermetű kiskutya. Nagyon szeretnék egy gazdit magamnak! Tudjátok,nem vagyok beképzelt, nade azért hadd mondjam el magamról: okos vagyok, ez tény. Velem jókat lehet kirándulni, sportolni. Még egyiket sem próbáltam, jelenleg egyikre sincs lehetőségem, de azért álmomban… na mindegy. Féreghajtót, bolhairtót rendszeresen kapok, mikrochippem is van, jó ételt és kedves szavakat is kapok mindig, de ez nem állandó hely nekem. A helyet, ahol jelenleg élek hamarosan bezárják és nem tudom hol lakom majd…
Minden esetre ha szeretnél egy simulékony, de aktív, csupaszív kutyát, kérlek engem válassz, nagyon foglak szeretni! Csak a csirkéket nem szeretem, őket hajtom. Egyéb élőlényekkel (értsd cica, kutya, gyerek, idősebb ember) szuperül kijövök. Köszönöm, ha felhívod ideiglenes befogadóm! jelenleg Solymáron lakom, találkozó megbeszélhető ideiglenes befogadómmal.
“Szasztok! Zorró vagyok a rettenthetetlen…
Kis helyen is elférek. Elég nekem egy kutyakosár…
vagy a kedvenc foteled,… fotelem, öööö fotelünk?:
Tudok vigyázzban ülni
bár ez nem jellemző rám. Állandó mozgásban vagyok, de azért ha egy finom csont megszerzése a cél, egye fene, pár másodpercig nyugton maradok
Nagy a mozgásigényem, imádnék a gazdival futni, agilityzni, kutyasulizni, mókázni. Az ember távollétét nehezen viselem, az önuralmat még csak szóbeszédekből ismerem.
Kutyákkal, emberekkel remekül kijövök. A cicákat se bántom, de azért szeretem ugatással sakkban tartani őket. Pechemre a Timi macskái félig kutyák is, így nem ijednek meg holmi ugatástól, nem sikerült őket fogócskára bírnom.
Kb. 6 hónapos ivartalanított beagle-pointer jellegű kan vagyok. Irtó cuki, szép és rafinált.
Gazdi már nagyon várlak!
{tab=Zorró kutyus álma}
Kedves emberek. Most volt az 1 éves születésnapom. Pointer – beagle keverék fiúcska vagyok. A születésnapomra gondozóm 3 tündéri gazdi jelöltnek is megmutatott. Nagyon örültem, hogy végre révbe érek. Sajnos nagyon szeretnék egy nagy kertben szaladgálni, más kutyusokkal játszani. Ha már elfáradtam, akkor szép nyugodtan elvagyok a mostani társammal, Magdussal egy szép nagy kennelben. Mindig sandítok kifelé a kiskertbe, hogy mikor lehet megint egy jót játszani és szaladgálni a kertben és sütkérezni a napon.
Az első gazdi jelöltemhez el is költöztem. Igyekeztem jól viselkedni. A cicussal, akit nem ismertem, szerettem volna megbarátkozni, de mindig elszaladt előlem a kertbe a fára.
Szerencsére a gazdi jelöltem elmagyarázta az első nap a cicusának, hogy nem akarom bántani, így azután a második nap már nem is volt semmi gond. A kutyatársammal, egy kistermetű keverék kutyussal jókat szaladgáltam a nagy udvarban. Sajnos történt egy malőr:((( Felfedeztem, hogy a kert hátuljában valami kotkodácsoló jószágok vannak, és szerettem volna velük játszani, de mindig elszaladtak előlem.
Nagyon igyekeztem, mire az egyiküket sikerült maradásra bírnom, de ennek rossz vége lett, mert az a kotkodácsoló valami nem akart megszólalni és játszani sem. Mivel több ilyen kétlábú jószág is volt a kert hátuljában így nagy kotkodácsolás lett a vége. Erre jött a gazdi jelölt és jól leszidott. Hiába néztem rá szépen és figyeltem, nem hatotta meg. Azt megértettem, hogy úgy kellene viselkednem, mint kutyatársam, aki a közelébe sem ment ezeknek a kotkodácsoló valamiknek, de hát ö már egy 12 éves felnőtt kutyus és inkább heverészik, mit, hogy velem játszana. Na mindegy, igyekeztem összeszedni magam és jól viselkedni.
Egyszer csak kinyílt a kertkapu és két kistermetű kétlábu szaladt be rajta. Persze én nagyon megörültem az új jövevényeknek, és szaladtam hozzájuk, hogy na most akkor itt vagyok és gyertek játszani. Még puszit is adtam. Sajnos azonban elmértem a sebességet és a kis kétlábú elesett. Sírt, mint a záporeső, pedig én igyekeztem vigasztalni és nyalogattam az arcát, de ez sajna nem segített.
Előkerült a gazdi jelöltem és nagyon leszidott, amit én nem értettem. Azt láttam, hogy fogta azt a fekete kis izét és a füléhez tette és beszélt bele, meg a nevemet mondogatta.
Másnap betettek az autóba. Igyekeztem nagyon jól viselkedni egész úton. Aztán megérkeztem a Magdushoz, ahonnan a kirándulásom indult. Gazdi jelölt szeme könnyes volt, sokat simogatott, mielőtt elment.
Úgy láttam, hogy megszeretett, de azt éreztem, hogy azzal a fránya kétlábú kotkodával nem lett volna szabad játszanom, meg nem szabad annyira örülni az új látogatóknak sem.
Így azután újra várom az álom gazdit, akinek nagy kertje van és szereti, ha sokat szaladgálok, meg örömömben fel-fel ugrálok, hogy puszit adjak neki. Azért nem egészen értem a dolgot, mert én olyan szívesen adnám a puszit, de akkorát nem tudok ugrani, hogy felérjem az arcát. Ezt az ugrálást sajna sokan félreértik:((
A héten volt két látogatóm is:)) Igyekeztem jó gyorsan szaladgálni és persze fel-felugrottam, hogy puszit adjak.
Az egyik látogatóm leguggolt hozzám:)) Na végre gondoltam és sok-sok puszit adtam neki, Ezért hálából sok simogatást kaptam. Ezen felbuzdulva még nagyobb vágtába kezdtem, hogy lássák milyen gyors vagyok.
A másik látogatóim nem simogattak meg, és nem guggoltak le hozzám, így nem tudtam kifejezni, hogy mennyire örülök nekik.
Reménykedtem, hogy talán eljön értem az igazi gazdi, persze most is jó helyem van és szeretek itt lenni, meg főleg a Magdussal szaladgálni a kertben, de szeretném, ha saját kertem lenne. Nem vagyok egy ugatós fajta. Az ugatás Magdus feladata. Ö már több telet megért és jobban tudja, hogy mikor kell ugatni és miért. Én igyekszem tanulni tőle.
Ma jött a mostani gondozóm, leguggolt, sokat simogatott és mondta, hogy egyelőre maradok itt a Magdussal, amíg el nem jön értem az igazi gazdi, aki elfogad olyannak, amilyen vagyok és nagy türelemmel megtanít minden olyan dologra, amit egy felnőtt kutyusnak tudnia kell.
Sokszor álmodom egy szép nagy kertről, ahol nagyokat szaladgálhatok. Sok simogatást és szeretetet kaphatok a gazdimtól, aki megtanít minden okos dologra..
Tel: 06-20-9339-122 vagy piliskutya@gmail.com