Kicsit szomorkás a hangulatom máma…
Tegnap örökbe adtuk Colombót. Ő egy basset hound mix kölyök, kedves emberekhez került, boldog élete lesz.
Miközben autókáztunk Szentivánról Solymárra kb. 3 utcán lévő kóbor kutya mellett mentünk el.
Az utóbbi egy-két évben már nem állok meg az ilyen kutyák mellett, mert – és elnézést a rossz viccért – mert még mozog… Mert van négy lába, rakosgatja őket szépen egymás után, mert van még husi a bordáin, mert nem az autók között rohangál eszevesztetten, mert nem ősöreg és mert nem kölyök. Ha majd ott lesz már két-három hete folyamatosan, elkezd soványodni, akkor lehet, hogy megállok majd megnézni, hogy kiféle- miféle, hátha tudok segíteni. De addig nem. Addig elfordítom a fejem, „majd hazamegy”, „biztosan csak csajozik”, „biztosan a kedves gazda kiengedte sétálni”.
Az utóbbi egy évben a csapattelefonon egyre gyakoribbak azok a telefonhívások, amik nem bejelentett kóborkutyákra vonatkoznak, hanem azzal hívnak, hogy a gazda anyagi problémákra hivatkozva le akarja adni hozzánk a kutyáját. A gazdasági válság olyan szinten szegényítette el a az embereket, hogy heti rendszerességgel hívnak családok akik már nem bírják etetni a kutyákat, nem tudják oltatni őket, nem tudják tartani, mert munkásszállásra kell költözniük, mert el kell adniuk a házat és lakásba kell költözniük, mert külföldre mennek dolgozni és nincs aki ellássa az állatokat.
Sajnos nem tudjuk ezeket az állatokat átvenni. Sőt. Lassan mi jutunk el odáig, hogy elkezdjük a többi szerveztet hivogatni, hogy tőlünk át tudnak-e venni kutyát. Már nem csak keverékeink vannak.
Egyre gyakrabban találunk fajtatiszta kutyákat – szálkás szőrű tacskók, fajtatiszta német juhászok, rotweiler, shar-pei, westik, pincsik, vizslák, stb. a fajtamentések pedig egyre szűnnek meg, vagy folyamatos teltházzal működnek, nem tudnak segíteni.
Mindenki pakolássza csoportosítja a kutyákat, próbál csak még egynek és még egynek helyet szorítani addig, amíg a kapacitásait már többszörösen meghaladja, és addig, amíg a csapattagok feladják a küzdelmet. Mert ezt lelkileg és fizikailag alig lehet bírni. Naponta többször megkapjuk a csapattelefonon, hogy „de miért nem?” „dehiszen ti nevezitek magatokat állatvédőknek! akkor miért nem segítetek…?”
Mert nem tudunk többet. Nem megy fizikailag, nem megy lelkileg, és főként nem megy anyagilag. És ez a legrosszabb, mert nyilván ha lenne pénz, akkor könnyebb szívvel mondanám, hogy átveszek bármit, mert van rá keret. De sajnos most nincs.
Az 1% -ról még hírünk sincsen, tavasszal pályáztunk a Nemzeti Együttműködési Alap pályázataira, annak sincsen eredménye. Kasszánk teljesen kiürült. Sőt, mínuszban van… Tartozásaink halmozódnak…
Jelenleg 26 kutyánk és 8 macskánk van. Nem is emlékszem, hogy mikor dolgoztunk utoljára ilyen létszámmal… És mindezt menhely nélkül. Az életünk egy 24 órás logisztikai vesszőfutás… Melyiket hova, ki viszi orvoshoz, melyik orvoshoz, melyik ideigleneshez, varratszedésre, örökbe…. De a nagy kérdés főleg az, hogy MIBŐL? A 26 kutyából 5 panziózik, ez havi 150 ezer forint. A maradék 21 ebzet el van osztva 9-10 ideiglenes befogadó – vagy saját csapattag között. A maradék 5 panzióst egyszerűen már nem tudjuk elrakni ideigleneshez, mert már nem fér el, vagy mert egyszerűen nincs olyan állapotban.
Az elmúlt kb. 3 hetet a csapat azzal töltötte – délutánonként, hétvégén, volt, aki minden nap (!) – hogy egy kutyacsaládot próbált befogni. Azt gondolná az ember, hogy „azért az nem lehet olyan bonyolult, összekapkodni pár kölyköt a bokorból”… hát pedig de. Amikor a mama rafkós és a család bázisa egy rókaluk, majd egy sűrű bozóttal, aljnövényzettel, bodegákkal tarkított elhagyott weekend házas telek, akkor az bizony nem könnyű feladat. A kölyköket szépen lassacskán összeszedegettük. Összesen 11 kutya volt az alomban, ebből 8 került hozzánk. Mindegyik kölyök egytől egyig meseszép, és nagyon stabil idegrendszerű, tanulékony, simulékony, mintha nem is az embertől távol, egy rókalukban nevelkedtek volna. Ők a Rókavári testvérek, érdemes megnézni a fotóikat a honlapon. Kérjük, hogy vigyétek hírüket, tényleg az utóbbi idők legszebb és legokosabb kölykei, jó lenne őket minél előbb gazdához adni, hogy legyen hely a panziósoknak. Mindegyikük oltva, chippelve, és ivartalanítva kerül gazdához. Ez hozzávetőlegesen kölykönként 15 ezer forint lesz. A mama befogása folyamatban, de mivel nem egy egyszerű eset egy egyszerű terepenm, az ő befogásához már kértük az Önkormányzat segítségét. Albumuk
A múlt hét két friss találmánya George Danton, a rotweiler és egy idős shar-pei, akinek még nevet sem adtunk (névjavaslatokat várunk a szerkesztőségbe 😎 ).
George Danton a Csobánka Campingnél 2012.07.17.-én talált 2-3 év körüli kan rotweiler. Már elsőre látszott, hogy nem ússzuk meg egyszerűen: régebbi balesetes csipővel, keresztcsonttal. A jobb hátsó lábát nem tudja letenni, medenceöve kibillenve, combcsontja kiemelkedve, az izom lesorvadt a combjáról…. Szelíd, kedves kutya a fájdalma ellenére. Hatalmas, erős mellkasú, nagy busa fejű, fényes szőrű. Gyönyörű példány. Volt. Lehetett. Valamikor, amikor még volt gazdája. Ha a sérülést követően azonnal orvoshoz vitte volna a “gazdi” Danton simán megússza azzal, hogy a szalagszakadását megműtik, saját szalagjait visszahúzzák, összevarrják és annyi…. Rohangál tovább.
Nem igazán értjük, hogy hogyan tudta a gazdája ezt elnézni …?? Közben a kutya jól táplált, gyönyörű fényes szőrű, kedves. Mivel a kedves gazda sehol nincs, így ránk vár a feladat, hogy valahonnan előteremtsük a műtéhez és a rehabilitációjához szükséges pénzt. Ez kb. 100 ezer Ft lesz. Folyamatosan gondoskodni kell a maradék porc megfelelő állapotáról valamilyen porcregeneráló szedésével és bizony néha fájdalomcsillapítóra is lehet, hogy szüksége lesz.
Ja, a fajtamentés megszűnt, mert belefulladtak a mentendő rotikba. Albuma
A másik találmány, a Shar-pei. Idős kan, valószínűleg süket, bár most, hogy elkezdtük kezelni még az is lehet, hogy hallani fog, amint a tisztítás+antibigyó+pihenés+gondos ellátás hatni fog.
Végtelenül kimerült állapotban, több napos éhezés után, legyengült immunrendszerrel szedtük össze. Két napig csak aludt, nem evett, nem ivott, a két nap alatt néha magához tért, felvonyított, üvöltött, majd ismét visszaaludt, nem reagált semmire. Rengeteg bolha volt rajta, az oldalán kikapart szőrhiányos foltok. Szeme be van gyulladva, gennyes, kezelni kell szemkrémmel. Az orvosnál kapott infúziót, antibiotikumot és szteroidot, ezek nagyon sokat használtak, este evett és ivott is. Jaaa kézből természetesen. Olyan finoman veszi el a kaját, vigyáz rá, hogy még véletlenül se érjen hozzá a fogával az ember kezéhez. Füleiben nem semmi mi volt, tiszta barna váladék, kipucolták, kapott rá cseppeket. A kezeléseket szinte szó nélkül hagyta a rendelőben is és otthon is, a füle nagyon fáj, többször felvisított, amikor Ági kezelte, de nem morog, nem harap. Nem egy fenevad. De idős, gyenge és panziózik. Eredeti- és új gazdáját keressük és természetesen ideiglenes befogadóját, aki megfelelően tudja ápolni, szeretgetni.
Ja, a fajtamentés megszűnt, mert belefulladtak a mentendő shar-peiekbe. Albuma
Hosszú évek tapasztalatai alapján próbáljuk kisakkozni ha adott eb a tipikus kutyakirakó helyen rohad – és ebből van jónéhány a környékünkön. – Vajon valóban kidobták? Akkor miért jól táplált és fényes szőrű? Ilyen állapotba jutott és nem tudtak vele mit kezdeni ?… Ezért volt a szokásos kidobó helyen? Vagy tán az eredeti gazditól meglépett, kóborlás közben megsérült, valaki befogadta, de kripli maradt és az ilyen kutya már nem kellett… Vajon mi lehet az igazság?
Általában nem tudjuk meg. Mint például a két fajtatiszta német juhászunknál. Eh…. még nekik sincs nevük. Egyszerűen olyan ütemben kell pörgetni a kutyákat, kell vinni orvoshoz, kell ellátni őket és logisztikázni a helyeikkel, hogy néha már a fásultságtól már egy nemnormális háromtagú PBK-s név sem jut eszünkbe…
A két német juhászt Tinnye és Úny között szedtük össze az út széléről. Szép vidék az, biztosan mindenki látta az Üvegtigrist. Mező, tó, nádas, meg minden. Na, pont az az egyik kedvenc kutyakidobóhely. Végülis van víz, van büfé, csak csurran-cseppen neki valami. Éhen halni nem fog…. (Nem örleteket szeretnénk adni. Bár azt gondolom, hogy akihez eljut ez a levél és idáig eljut az olvasásban… 🙂 az nem fog ott kutyát kidobni. ) Soványak nagyon, apportosak, a szuka chipes! Regisztrálatlan… Nyomozunk, nyomozunk, de semmi.
Ja, fajtamentés van, de belefulladnak a mentendő német juhászokba. Az Esztergomi Bogáncs Kutyamenhely átvette a szukát (ismét köszönet érte!), de a kan nálunk van és panziózik… Albumuk
És mik is manapság a top kutyafajták? Az biztos, hogy a szálkás tacskók köztük vannak…. és mégis… menteni kell őket, és nem állnak sorban értük a jelöltek. Nekünk van most két gazdakeresőnk is. Mamusz Manka, és TacsiPacsiÖcsi…
Ja, fajtamentés van, de belefulladtak a mentendő szálkás szőrű tacskókba.
Ez most az átlagnál is talán egy kicsivel pesszimistábbra sikerült levél lett. Sajnálom, mert sokkal, de sokkal szívesebben jelentkeznénk csupa jó hírrel. Mert jó hír, hogy azért minden hétvégére jut egy-két örökbeadás. 🙂 (Bár sajnos hetente nem egy új kutya érkezik mostanában…) Mert jó hír, hogy nemsokára, augusztus 12-én ismét lesz Tahi vásár és ismét találkozhatunk Veletek. Mert jó hír, hogy most vasárnapra, július 29-re, este 6-ra szeretnénk egy naaaagy közös sétát szervezni a II. kerület, Hármashatárhegyi Vitorlázó reptérre, ahol találkozhatunk, beszélgethetünk, együtt lehetünk. (Térkép)
De bármennyire is próbáljuk árnyalni a képet: baj van. Azt érezzük, hogy az állatvédelem terén az utóbbi években semmi nem változik. Jönnek ki az újabbnál újabb törvények és semmi foganatja. És mi lassan nem bírjuk. Nincs pénzünk és nem is látunk kiutat ebből a helyzetből. Segítsetek! Tudjátok, sok kicsi sokra megy. Ha mindenki, aki elolvassa ezt a levelet és csak egy fagyi+fröccs árát átutalja nekünk, akkor már kint vagyunk a gödörből. Vagy legalábbis elkezdünk kifelé mászni…
Ha segíteni szeretnél, tudsz, köszönettel várjuk adományaid:
Számlaszámunk:
Pilis-Budai Kutyamentők Közhasznú Egyesülete,
CIB Bank: 10701427- 49914203-51100005
Köszönettel,
Pilis-Budai Kutyamentők Közhasznú Egyesülete
Idén már segíthetsz adód 1%-ával is, adószámunk: 18001044-1-13
Ha utalni szeretnél várjuk adományod a
CIB Bank: 10701427- 49914203-51100005-ös számlaszámra, köszönjük!
Levelezési cím: 2086 Tinnye, Pf. 6.
https://pilisbudaikutyasok.hu
piliskutya@gmail.com
30-944 2919
Fórumunk, ahol munkánkat követheted figyelemmel elolvasható itt.