BARKÓBA
Barkó 10 hónapos, ivartalanított kislány kutya. Családi kiskedvenc, oltásai rendben vannak, microchippel rendelkezik, parazitamentesített. Barkó jámbor, gyerekkel-kutyákkal nagyon barátságos, szereti őket. Cicával összeszoktatható.
Barkó vagy lakásba (jelenleg lakásban él), vagy kertes házba költözne hideg éjszakákon bejárással. Jelenleg a 3. kerületben él ideiglenes befogadójánál másik kutyákkal, törpesünnel, gyerekkel együtt nagy békességben.
ÉRDEMES megnézni Barkóba színét: a só-bors snaucerek jellegzetes foltosságát hordja, a legszebb az orránál a szőr, ahol egy szőrszál több színből is áll: olyan kis tollai vannak, mint a pár napos gyöngytyúk kiscsirkéinek. egyszer is megismételhetetlen, gyönyörű!!!
{tab=Barkóba blogja – lentről felfelé olvasandó}
—
Turbolya és Barkóba megkapta a szurit. Köszönet Herberának a fuvarért. 
Ez a két kölyök…külön se semmik, na de együtt! Azt az örömöt, hogy újra itt a tesó, pusziözön, játéközön…el tudjátok képzelni? Mi Herberával el tudtuk 
—-
Barkónak nem kell oltás! Nem lesz rá szüksége! Kitekerem a nyakát mielőtt Herbera ideérne! 
Itt ülök a gépnél, intézem a dolgaim, egyszer csak parketta kaparás hangok. Lenézek, Barkó az oldalán fexik és rángatózik! A gyomrom rögtön görcsbe szorult, a lábam meg lebénult. Tejóóószagúúúúúristen, mi van vele?????? Papírzsepi cafat volt vele. Pontosabban a mancsa alatt és azt próbálta felkapirgálni két mellső manccsal közben meg kúszni apró mozdulatokkal. Csak pár másodperc volt mire tisztázódott a szitu, de…én már túl öreg vagyok ehhez. 
—-
Barkóbának még nemigen jutott hó. Bár tegnap esett amikor lent voltunk, nagyon nem tünt fel neki, hogy ez más. Viiiiiiiszont!!! tegnap ugye beírtam, h nem játszanak itthon Szőrrel. Matatok még itt a gépnél, egyszer csak lódobogás szerű hangok, aztán egy hatalmas puffanás. Éppen kergetősdit játszottak, a puffanás Barkó volt, rosszul fékezett és nekicsapódott a szekrénysornak( vagy a szekrény ment neki bosszúból, mert megrágta). Előkaptam a telóm, h csinálok vidit, abba belecsörögtek, teló lekapcsolta a felvételt. Nekiálltam újra. Aztán Barkó egyedül játszott, tüneményes volt, hatalmasat alakított. Persze azt is felvettem. Este Csusz hazaért, mondom neki: Aztfigyuzooooldmivannekem. Játszottak, én meg felvettem. Hát még Barkó egyedül a malaccal, dobálta, elkapta, elcsúszott, felpattant, elrohant, ugatott… Nyah, akkor ezt most képzeljétek magatok elé, ugyanis a felvétel nincs meg. Pedig ment a számláló, láttam. Ez nem okos telefon, ez okoskodó. Gutaütés felsőfokon.
—-
Barkóba kommunikációs vevőkéjével valami baj lehet. Lemegyünk sétálni, rátör a játszhatnék. Szőrzsömlének ez nem jön be, egy idő után közli is a véleményét, ő le sétálni megy, nem idétlenkedni. Tegnap a szomszéd kutyával vittem le, azzal is végig játszani akart, Barbi párszor meg is csípte, de Barkóbát ez nem érdekli, játszana tovább. Itthon meg? Zsömi játszana vele, hívja is, erre Barkó hanyatt vágódik, mint aki megadja magát, de nem nagyon játszik. Tán az elem merült ki a készülékben, vagy a drótok vannak rosszul bekötve. De melyiket vágjam el? A pirosat??? Nem, nem, inkább a kéket… Ma délután kitoltam vele. Egyedül vittem. És kitárult a világ. 
Tudtátok, hogy vannak lent szagok, meg emberek, autók, zajok és egy csomó minden? A dolgát is becsületesebben végezte el, utána kicsit játszottunk, aztán elkapta a pórázt és szó szerint hazáig húzott, a kapunál fékezett csak.
—-
Sziasztok!
El sem hiszitek mennyi melója van itt egy ilyen pici kutyának. A kétlábúak időnként szanaszét hagynak ezt-azt, én pedig megpróbálok rendet tenni. Például elől marad 1-2 pulcsi. Mivel úgyis a mosásba kerülnének, megfogom őket és feltörlöm velük a lakást. A papucsokat is szanaszét hagyják, hát felkapom, hogy kivigyem a helyére, de aztán inkább visszahozom, mert biztos ott fogják keresni, ahol letették. És ők ebből mit látnak??? Jajistenembarkóóóónerágdmármegapapucsot, vagy: Aztmármeginthovaviszed? Ilyenkor indul a visszaszerzési hadművelet a részükről némi Engeddeladdidenemszabad zenei aláfestéssel:
Ilyenkor rájuk pillogok, tudjátok úúúúúúgy, alulról felfelé, ahogy az a nagy „Hogyan kenyerezd le az embert?” kézikönyvben meg vagyon írva. Erre jön a: Teeeeeenenézzélígyrám, amolyan olvadósabb stílusban, de a cumójukhoz azért makacsul ragaszkodnak, így végül visszaadom. Szőrzsömmel próbálunk már együtt játszani. Kicsit döcögős a dolog, mivel ilyenkor a Szőőőőr elkezd nekem vakerálni, de mintha kínaiul beszélne…szal inkább békén hagyom,mert nem értem mit gagyarászik. Sétálni nagyon szeretek, bár banyus szerint úgy viselkedem,mint aki nyulat evett,mert cikk-cakkban futok,amitől ő olyan lesz,mint egy népitáncos,mert néha a lába alatt cikkcakkolok. Egyik nap Naggyonrosssszkutyanemszabad voltam. Az történt, hogy a fekhelyem a szekrénysor előtt van. Én igazán nem tehetek róla, hogy a fiókok és az ajtók fogója csintalanul rámkacsintottak egy kis rágcsálásra biztatva. És így legalább már nem hegyes a csücskük és nem verem bele a fejem, amikor álmomban megfordulok. És a szekrény fogóját még simán feljebb is meg tudják fogni. Az alsó fiókot meg nem is használják. Mindenesetre felhagytam vele, miután elmagyarázták, hogy ennek azért annyira nem örülnek. Nah, mancsra fel, körbelesek hátha van valami…khhmmm….tennivaló.
Nagy Barkóba pusza mindenkinek!
—–
Sziasztok!
Akartok valami jót hallani??? Naeztfigyuzzoljátok:
Este banyus és Csusz elindult ládakörútra. Úgy döntöttek, hogy magukkal visznek, lássa mindenki micsoda csodaebre tettek szert. Persze ahogy leértünk én jajjjdeügyesokosjóóókutyához méltóan pisiltem és kakiltam. Banyus ilyenkor általában fog egy zacsit és összeszedi, aztán irány a kuka. Az első alkalommal elég furin néztem rá:
Há mi van? Most meg hazavisszük?
Szal beszálltunk a kocsiba, én banyus ölében foglaltam helyet, még jól ÁT IS ÖLELT. Egy idő után furin szaglásznak,megállapítják, hogy kakaszag van. Biztos beleléptem. Az első alkalmas helyen vizes türcsivel letörölték a tappancsaim, de semmi. Ahhhha, akkor tuti a banya lépett bele-cipőtalp vizit, semmi. Rájöttek: a póráz. Banyus lecsatolta, de előtte makacsul ragaszkodott hozzá, hogy Csusz ne lehajoljon és a nyakörvemet fogja, hanem vegyen ÖLBE. Póráz kisikálva, mehetünk tovább. Én feszítettem banyus ölében vidoran nézelődve, persze ÁTÖLELT, nehogy leesek, de a szag csak nem szállt tova. És akkor kiderült: nekem van kakiszagom, csak nem a talpamon. Ezek meg egész úton ÖLELGETTEK, ÖLELGETTEK….
——-
Sziasztok!
Képzeljétek, kezdek igazi kölyökkutya lenni. Banyusnak némelyik részétől fülig ér a szája, a többitől meg égnek a haja. Elkezdtem alkalmanként bepisilni. Ez azért vicces,mert ugye banyus megszokta, hogy sehol semmi, és vidoran dübörög végig zokniban a lakásban. Azt a fejet látnotok kellett volna, amikor beletalpalt az első általam gyártott tengerbe. Azért kicsit szégyeltem magam:
Találtam magamnak papucsot is. Éppen csak hogy elkezdtem csócsálni, amikor felhangzott a Fúúúújjjmicccsináááálsznemszabad!!!! Mondjuk tényleg fúúúj,mert kicsit büdi, bár ettől csak finomabb. Aztán jött még a : Nemleszkicsitnagy???? Szerintem nem, pont belefér a fejem.
A séták egyre jobban tetszenek. Mindenhol hatalmas avarkupacok várnak rám. Lehet benne ugrálni, széttúrni, elbújni…
Sokat játszom Ricsivel. A kedvencem a kézrágósdi
És a medvetépés
Szeretem ellopkodni a papírzsepiket is már, és találtam néhány zoknit is. Jajj, és megmutattam, hogy hangom is van ám. Na jó, ne egy öblös kutyaugatásra gondoljatok, dejazé ugatás. És ha a sok tennivalótól elfáradok, beverem a szunyát:
Pusza midenkinek!
—-
Így alszom:
Így áll már néha a fülem: 
És ilyet is tudok már:
—-
Őőőőő…khmmmmm….kezd elkutyálódni 
De nem miattam. Magántanuló a drága.
—–
Sziasztok!
Barkóba vagyok
Jelenleg banyusnál dekkolok, aki képtelen megjegyezni a nevem,folyton „leektivitiz”.
Ettől aztán olyan ideges lettem, hogy nekiálltam szétszedni Szőőőőőr maradék malacát:
Egyébként nagyon nagyon jó kutya vagyok. Első este ahová letettek ott is maradtam, néha azé kinyitottam a szemem, rásandítottam a kétlábúakra,akik ott toporogtak körülöttem, mert ilyet még nem láttak. Kölyök is, nyugis is, azt hitték, amikor ölbe vettek véletlenül megnyomták a a hasamon az OFF gombot.
Hajnalban a banyus a sötétben óvatosan lépkedve indult a szobából kifelé, közben magában imádkozott, hogy inkább nedvesbe lépjen,mint keménykésre….de semmi. Ezen felbuzdulva bátran lépett a konyhába, na azt nem kellett volna, dejazt a pocsolyát nem én csináltam. Azóta is akármikor hazajön és körbeles:sehol semmi baleset vagy rágcsahadműveleti nyom. A csodálkozástól folyton leesik az álla. Én meg odakocogott, segítőkészen felkapom és visszaadom neki, tegye a helyére, máskor is legyen minek leesnie. Van itt két másik ebzet is. Az egyik Szőőőőr, tudjátok, a malacos, a másik Luca, ő egy kicsit a mamámra emlékeztet.
Szoktunk sétálni menni. Ezt a póráz dolgot most szokom, de egész jól megy. Viszont minden ügyes bajos dolgom lent intézem. Bizonyámhogy ilyen ügyi vagyok! Csak és kizárólag engem Ricsi külön is le szokott vinni minden délután. Ez a dicsekedős séta, ami azt a célt szolgálja, hogy én kapok egy csomó simit a gyerekektől, Ricsi meg feszít: naaaa?????milyen kutya van nálunk??? Az étvágyam is tökéletes és nem válogatok, nem úgy,mint egyesek (kettesek). Hát ezek vannak errefelé. Pusza mindenkinek:
Jah, ha látjátok a tesóimat,tudjátok: Turbolyát, alias Turbotibiturbót, és Áfonyát, nekik külön puszát küldök
—-
– Délutánra hazaérve sem volt semmi meglepi. Ahogy leértünk elvégezte a dolgát rohamtempóban, szal tuti már naon kellett neki. Kész felüdülés ez az eb. Remélem így is marad. Ahogy Orsit olvasgatom hatalmasat szusszanok: istenem, nekem eddig olyanok jutottak,és most? Üdítő változatosság.
– Nemmondod, hogy reggeltől délutánig kibírta? 
Ééééén is ilyet akarok!!!!
– Dede, Timi néni, ilyen ügyi vagyok
—
Barkoba megérkezett. Tüneményesaranyos. És a sok történés miatt hulla fáradt. Vacsizott, nem mohó, most az ágyunkon horpaszt. Család suttogva beszél, lábujjhegyen jár. Megőrültek. Barkoba csóválógép, kedves, ismerkedős, még visszafogott (beetetési időszak 
) Amikor felhoztam Zsömi rém boldog lett. én meg mondtam neki, hogy: Namegmondtamvagymegmondtamhogyszerzekhavert??Naugyehogy? Most ül, a feje még gyűröttebb és számon kérően pislog rám: Ezt hoztad???De hát ez alszik?????? Micsinájjjak vele?????
Ricsi egy perc múlva közölte, hogy nem adja. Jó, hogy a hülyeség ragad, de ez még nálunk is rekord döntögető. Most éppen Jancsi áll felette, hogy nézzem már meg, mert olyan szaporán szedi a levegőt… Mi lesz itt még…
Tel: 06-30-944-29-19 vagy piliskutya@gmail.com